Horgászat a Ráckevei Dunaágban
Horgászengedély árak:
évesdíj (belépéskor) 20 500Ft
évesdíj (második évtől) 17 500Ft
napi jegy 2000Ft
A Ráckevei Dunaág az ország egyik legnépszerűbb horgászterülete. Naponta ezrével utaznak ide horgászok a jó fogás reményében.
A Dunaág horgászati kezelője a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség évente jelentős mennyiségű halat telepít a Dunaágba (tavaly pontyból 270 tonnát.)
A Szövetség tagja a Dömsödi Horgász Egyesület, ebbe belépve vagynapi jegyet vásárolva lehet a környéken horgászni.
TÁJÉKOZTATÓ A DÖMSÖDI HORGÁSZ EGYESÜLETBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉSRŐL
A Ráckevei Duna-ág és vízrendszerének 2008. évi horgászrendje
Tudnivalók a fogási naplóról
TÁJÉKOZTATÓ A DÖMSÖDI HORGÁSZ EGYESÜLETBE TÖRTÉNŐ BELÉPÉSRŐL
Egyesületünkbe szívesen látjuk azon sporttársak jelentkezését, akik szeretnének a Ráckevei-Dunaágon és mellékvizein horgászni, tagjai voltak már - nem Duna-ági - horgászegyesületnek ahol horgászvizsgát tettek, így jogosultak Állami jegy váltására.
Jelentkezni lehet:
1./ Egyesületünk irodájában : Dömsöd, ÁTRIUM üzelteház emeleti irodájában (CBA mellett)
Január és Február hónapban minden szombaton 9 -12 óra között
Márciusban 08.-án és 22.-én szintén 9 - 12 óra között, valamint minden hétfőn és pénteken 16 - 18 óra között!
Kivétel: 2008.március 14.
Ezt követő napokon telefonon történő egyeztetés alapján. Tel: 06/30-260-0957
2 ./ Dunaharasztin a Fő úton levő Horgászcentrumban (ÁCS-i Autósbolttal szemben) nyitvatartási időben.
A tagfelvételhez szükséges a horgászvizsgát igazoló okmánya (bizonyítvány, vagy horgászigazolvány) és személyi igazolványa.
Felvételkor tájékoztatást adunk az egyesületünkről,
horgászási- és egyéb lehetőségekről.
A Duna-ágon és mellékvízeken kialakult "szokásokról".
A Ráckevei Duna-ág és vízrendszerének 2008. évi horgászrendje
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (továbbiakban: RDHSZ), mint a Ráckevei Soroksári Duna-ág (továbbiakban: RSD) és mellékvizeinek halászati hasznosítója illetékességi területén a halászati és horgászati tevékenységet a következőképpen szabályozza:
* A vízterületeken a horgászati tevékenység az 1997. évi XLI. törvény előírásai alapján végezhető.
* A törvényen felül a RDHSZ a következő korlátozásokat hozta 2008. évre:
Általános előírások:
1) Az RSD-n és vízrendszerén halászati tevékenység nem folytatható.
2) A halak ívását megzavarni, kijelölt vagy nem kijelölt ívó területen horgászni szigorúan tilos.
3) Az RSD-n nem megengedett a foglalt horgászhely. A jelzőbóját, -karót a horgászat befejeztével el kell távolítani.
4) Vízi állást (stég) más személy csak a tulajdonos írásos engedélyével vagy jelenlétében használhatja.
5) A vízparton és a vízbe szemetelni, szemetes helyen a horgászatot megkezdeni és horgászni tilos.
A szemetes helyen horgászóktól a területi engedély bevonásra kerül.
6) Természetvédelmi szabályok miatt tilos a gyékény, sás, nádfalba csónakkal való beállás.
7) A horgász köteles a bevetett horgászkészségeit őrizni. Az őrizetlenül hagyott bevetett készség a horgászrend megsértésének minősül, eljárást von maga után. A horgászkészség az illetékes fegyelmi bizottság jogerőre emelkedett határozatáig visszatartásra kerül.
8) Az RSD-n és vízrendszerén a műtárgyak, hidak 50 méteres körzetében csak egy készséggel szabad horgászni.
9) A horgászhelyet szürkület után szórt fénnyel meg kell világítani.
10) Az RDHSZ az aranykárász és a compó fajlagos fogási tilalmát rendeli el.
Területi korlátozások:
1) Tilos horgászni a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-Kiskunsági Szikes Puszták törzsterületén:
* A dömsödi árapasztó (Északi-öv) csatorna északi oldalán a Germán csatorna befolyójától a Szúnyogi buktatóig (XXXI.sz. csatorna),
* A XXXI. –es csatornán a Dömsödi árapasztó csatornától az Apaj I. sóder bányáig a belső (nyugati) oldalon, továbbá a Dömsödi árapasztó csatornától délre a juhászföldi műútig mindkét oldalon,
* a XXXI. csatornán a juhászföldi műút kereszteződésétől Bács-Kiskun megye határáig
(kivéve a műút és az attól 250 méterre, délre található szivattyútelep közötti csatornaszakasz nyugati oldalán),
* XXX. csatorna nyugati oldalán a juhászföldi műút kereszteződésétől északra a halastavakig, illetve a műúttól délre mintegy 1700 m-re található vashídtól a megyehatárig.
Az RDHSZ a horgászatra kijelölt csatornaszakaszokat táblával jelzi. Védett természeti területen sátorozni, tüzet gyújtani és kutyát a horgásznak és kísérőjének is tilos bevinni. Szemetelni, valamint olyan horgászhelyet elfoglalni, aminek 10 m-es körzetében szemét található, tilos.
2) A Rózsa-szigeten a horgászat csak szállóvendégek részére engedélyezett. A sziget 50 m-es körzetében csak a vendégek horgászhatnak. A Dömsödi HE stégjét az egyesületi tagok szállásfoglalás nélkül is használhatják.
3) A Makádi Ezüstpart fizető horgászhely, (fizetendő: idegenforgalmi adó, gépkocsi, lakókocsi, utánfutó, sátor helyfoglalása.). Az Ezüstparton levő vízkivételi műtárgy 25m-es sugarú körzetében a parton és vízen horgászni, valamint fürdeni tilos!
A lejáróknál elhelyezett tájékoztatók rögzítik a partszakaszra vonatkozó tudnivalókat.
4) Egész évben tilos horgászni a következő területeken:
§ a Csepeli Kis-Duna öbölben, jobb part 51.3 fkm
§ a Szigetcsépi természetvédelmi területen a „Csépi laposban” (táblával jelölt terület)
§ Szigetcsép 30,6-32 fkm között a jobb parti mellékágban
§ A Szigetszentmártoni Rafás-sziget északi oldalán levő „Kerek nádasban”. A nádas területére vízi járművel behajtani, azt 3 m-es távon belül megközelíteni tilos.
§ Dömsödi ún. „Kerek agyagosban”.
Időbeli korlátozások:
1) Az őszi telepítések miatt az RSD-n és vízrendszerén október 06.-án 0 00 órától - október 18.-án 0 00 óráig általános horgászati tilalom van, ezt követően december 31.-ig csak reggel 06 00-tól 18 00 -ig szabad horgászni
2) A Csepeli „Francia öbölben” január 1.-én 0 00 órától - február 16.-án 24 00 óráig és az őszi telepítést követően október 06.-án 0 00 órától - december 31.-én 24 00 óráig teljes horgászati tilalom lép életbe.
3) A Makádi Ezüstparton október 06.-án 0 00 órától október 18.-án 0 00 óráig mindennemű helyfoglalás és (horgászeszközökkel) való tartózkodás tilos. Ezen időszakra a letelepített lakóhelyeket is le kell bontani, és el kell szállítani.
4) Az RDHSZ a 73/1997.(X.28) FM – KTM rendelettől eltérően május 02. és június 15. közötti pontyfogási tilalmat feloldja, kivétel ez alól a halászati hatóság és a Szövetség által kijelölt ívó területek. E horgászrendben az ívó helyek meghatározásra kerültek.
5) Az RSD-n és vízrendszerén május 02.-től június 15.-ig a harcsa fészekről fogása tilos.
6) A Duna-ág csepeli versenypályáján az országos verseny kezdetét megelőző nap 8 00 órától, egyéb versenyek esetében, a verseny napján 0 00 órától horgászni tilos. A tiltást a pálya végein elhelyezett táblák is jelzik.
7) Május 02.-től - június 15.-ig tilos horgászni az alábbi (a RDHSZ és a halászati hatóság által)
kijelölt ívó területeken:
§ Molnár-szigeti kiság teljes hossza, 49-51 fkm
§ Cuczor-szigeti holtág és a sziget meder felőli ( jobb) oldala, 45-47 fkm
§ Taksonyi holtág teljes területe, 40-45 fkm
§ a jobb oldal a Szigethalmi hídtól a 40 fkm-ig
§ a bal part a 33-36 fkm között
§ a Szigetcsépi védett területeken: jobb part a 28-29 fkm között
§ a Majosházi bal parti hókony teljes hosszában, 29,8-31 fkm.
§ Opera és Sóska-sziget jobb parti hókony teljes területe, 24,4–25,3 fkm
§ Rafás-sziget északi sarkától a bal parton a 26,6-27,4 fkm között
§ bal és jobb part 25-26 fkm között
§ Angyali-sziget északi csücskénél elterülő nádas és lagúna teljes területe
§ Dömsödi Holt Duna, Ráckevei Duna-ágba csatlakozó ún. átvágás szakasza, 9-9,5 fkm
§ a Makádi természetvédelmi terület parti része, 5,5-6,5 fkm
Horgászeszközök használatával kapcsolatos korlátozások:
§ Január 01.-től február 29.-ig, valamint október 06.-tól december 31.-ig:
o tilos a vízrendszeren halradarral tartózkodni,
o a twister ( gumihal) ólmozott egyágú horog használata tilos.
§ Egész évben tilos a sleppeléses horgászmód. ( csónakból vontatott horgászeszköz )
Haljel beküldési felhívás:
A RDHSZ telepítéskor a halak egy részét megjelöli. Kérjük, hogy aki ilyen, a méretkorlátozást meghaladó nagyságú halat fog, a jelet jutalom ellenében a Szövetséghez juttassa el. Beküldendő adatok: a fogás helye, időpontja, a hal méretei és a horgász elérhetősége. A méreten aluli halat a vízbe a jelöléssel együtt kell visszahelyezni.
Az RDHSZ fenntartja a jogát, hogy vízrendszerén egyéb helyeken is korlátozza a horgászatot, ezeket a helyeket tiltással jelzi.
A horgászatra vonatkozó szabályozások mellett a horgász köteles figyelembe venni az RSD hajózási szabályzatát, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt és a Btk. 2004. évi X. törvény módosítását, az állatkínzás témakörben.
RDHSZ ELNÖKSÉGE
Tudnivalók a fogási naplóról
A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget.
A horgászkezelésû vizeken a " Horgászat Országos Szabályai " kimondja, hogy a méretkorlátozással védett halakat azonnal, tehát a horgászat folytatása előtt kell bejegyezni, mivel a törvény által méretkorlátozással védett halak fogható darabszám korlátozása csak így ellenőrizhető.
A fogási naplót a horgászegyesületek bocsátják tagjaik rendelkezésére. A fogási naplókat a leadás után az egyesületek összesítik. Ha az egyesület saját vizet hasznosít, akkor igen fontos számára a saját tagjainak és területre látogató horgászoknak a vízterületen fogott zsákmányának pontos ismerete.
Az egyesületi fogási statisztikák készítésénél a vízhasznosító és a vízzel nem rendelkező egyesületek több mint harminc kiemelt vízterületre vonatkozó fogási kigyûjtést is végeznek. A részletes egyesületi fogási statisztikák alapján készülnek el a megyei és területi szövetségeknél a térség összesítő statisztikái. Majd ezek alapján az országos összesítéseket követően nyílik mód az egyes nagyvizek (Balaton, Velencei-tó, nagy tározók, tavak, holtágak) fogásainak összesítésére és a kapott adatok értékelésére.
A rendelet szerint a naplót az engedélyes, a tárgy évet követő év január 10. napjáig köteles leadni, mivel a horgászati statisztikák elkészítése egyesületi, majd megyei, területi szövetségi szinten nem kis feladat és ezzel legkésőbb február második feléig, a törvény által előírt határidők betartása érdekében, minden esetben el kell készülni.
A horgászszervezetek által kiadott napló a horgászatot szabályozó legfontosabb előírásokat is tartalmazza, a faj szerinti tilalmi idők határnapjait az éves naptárhoz igazítva. Készhez vétele után a horgásztagnak minden esetben érdemes áttanulmányozni annak érdekében, hogy az arra az évre vonatkozó tényleges előírásokról részletesen tájékozódjon.
A fogási statisztikák alap és meghatározó adatokat nyújtanak a vizek hasznosítóinak Az egyesületek, a szövetségek halgazdálkodási tervük és ezen belül halasítási terveik elkészítésekor jelentős mértékben támaszkodnak a vízterület fogási adataira.
Mindezekből következik, hogy az egyesületek vezetése a tagság figyelmét szinte minden közgyûlésen (vagy év végi körlevélben) felhívja a fogási napló megfelelő vezetésére, leadására, mely törvényi előírás ( a határidőre történő leadás az állami horgászjegy kiváltásának feltétele !) és a naplók összesítéséből készülő statisztikák meghatározó adatsorokat szolgáltatnak a vizek halasításához, így hatásuk van a halállományra, a fogásra és ezeken keresztül a vízterület hasznosítására, gazdálkodására.
A fogási naplót naprakészen a fentiek szerint mindig vezetni kell, mert a napló nem vezetése halvédelmi szabálysértési, vagy horgászati fegyelmi eljárást vonhat maga után.